Egyetlen autós három másodperces bambulása a lámpánál a zöldidő akár 20 százalékos veszteségét is okozhatja. A szakember állítja: több a jármű, és évről évre nő a forgalom a győri utakon, egy kis odafigyeléssel mégis rugalmasabbá válhatna a közlekedés. A példa Budapest. Közel 600 kilométer út hálózza be a megyeszékhelyet, a szakaszok 6207 csomópontban szelik egymást. Ezek az adatok akárcsak 5 évvel ezelőtt is jóval kisebbek voltak, de ami még látványosabban emelkedett, az a városban futó autók száma. A győri utakon egyre nagyobb a forgalom, és mindenki érzi, hogy tovább tart elérni úti célunkat, akár autóval, akár busszal indulunk el. A köztekedési szakemberek szerint vannak rejtett tartalékok, amelyeket elsősorban a zöld jelzés, illetve a zöldhullám helyes, ritmusosabb felhasználása szabadíthat fel. Máthé-Tóth Péter~ a Győri Útkezelő Szervezet szóvivője előre bocsátja: nem az a célja a következő példáknak, hogy száguldozásra, agresszióra vagy önkéntes rendőrködésre szállítsanak fel, sokkal inkább a város fő gerinchálózatán tapasztalható növekvő sarok és több, szakmabeli kollégája biztatása késztette arra, hogy összefoglalja a tanácsokat. Hangsúlyozta azt is: az autósok mozgásterét minden esetben az adott közlekedési helyzet, a biztonság határozza meg, és a tolerancia a buszokkal, lassú járművekkel, tanulóvezetőkkel és helyismerettel láthatóan nem rendelkező sofőrökkel szemben. Máthé-Tóth Péter szerint egyre gyakrabban látni, hogy zöld jelzésre csak lassan indul el a sor, mert az első autós késlekedik. Egy három másodperces út hálózza be a megyeszékhelyet, a szakaszok 6207 csomópontban szelik egymást. A bambulás nem tűnik soknak, de mindjárt másként fest, ha hozzátesszük, hogy ez egy 15 másodperces zöldidő 20 százalékának elvesztését is okozhatja, vagyis a csomópont kapacitása ötödével visszaesik. A szakember úgy számol: az általános veszteség egy győri csomópontban a vontatott indulás miatt úgy 10-15 százalék lehet. Számos nagy forgalmú útszakaszon van Győrben zöldhullám. A Szigethy Attila utat, a Vasvári Pál utcát vagy például a Szent István utat gyakorlatilag akadálytalanul végig lehet szelni 50-nel. Elvileg. A szóvivő szerint ugyanis sajnos sokszor előfordul, hogy az autósok a 35-40 kilométer per órás sebességet célozzák meg, masírozásra késztetve a mögöttük elnyúló kocsioszlopot, amelynek rendszerint be is ragad a vége: a 8 lámpából 6-on túljutnak, de a 7-8. lámpánál már kezdenek pirosat kapni. A nem megfelelően kiválasztott tempó a kapacitásveszteség mellett felesleges zajt kelt és szennyezi a levegőt. Ráadásul az óvatos gyorsítással több üzemanyagot égetünk, mint ha ezt normális tempóban tennénk. Máthé-Tóth Péter egy harmadik esetet is vázol: az autós, látva, hogy eléri a zöld jelzést, kényelmesen gurul el a csomópontig, nem gondolva arra, hogy ha megcélozná a megengedett sebességhatárt, a mögötte lévőknek is többesélyük volna az áthaladásra. A következmény: ismét csak zaj, szmog és kocsisor, ami aztán az újonnan érkezőket is feltartja. A szóvivő azt mondja: ha követendő példát kell keresni, érdemes megnézni a budapesti közlekedés tempóját, ha nincs dugó. Az autósok ottmár rég rájöttek arra, megtanulták, hogy lehet kihozni a maximumot egy zöldből, mennyit jelent, ha felveszik az adott útszakaszon közlekedők ritmusát.